Gyakran ismételt kérdések

A napelem olyan eszköz, amely a napfényből elektromos áramot termel. Lapos panel, amelyben fotovoltaikus cellák alakítják át a napenergiát villamos energiává. Mérete a kis asztali változattól a tetőre vagy a földre szerelt nagy rendszerekig terjed.

A napelemes rendszer a napfényt alakítja át elektromos árammá, amelyet az otthon vagy a vállalkozás fel tud használni. Alapelemei a fotovoltaikus cellákból álló napelemek, amelyek a napfény hatására áramot termelnek. Ezt az áramot az inverter alakítja át, hogy az otthoni készülékek használni tudják. A felesleges energia eltárolható, leggyakrabban akkumulátorban.

A napelem hatásfoka azt mutatja meg, hogy a panelre eső napenergia hányad részét alakítja elektromos energiává. Minél nagyobb a hatásfok, annál több áramot termel ugyanakkora felület. A kristályos napelemek hatásfoka általában nagyobb, de drágábbak is. A napelem típusát ezért mindig az igényekhez és a lehetőségekhez érdemes igazítani.

A napelem teljesítménye megmutatja, mennyi villamos energiát tud leadni, és ebből az is következik, mennyi idő alatt térül meg a beruházás. Két értéket érdemes megkülönböztetni: a névleges teljesítmény a napelem legnagyobb kimenő teljesítménye ideális körülmények között, a fajlagos teljesítmény pedig azt mutatja, mennyit termel egységnyi felületen. A két érték lényegesen eltérhet, ezért mindig nézd meg az adott termék adatlapját. Hosszú távon az a napelem fizetődik ki, amelyiknek nagy a teljesítménye és jó a hatásfoka.

A napelemek átlagosan 25–30 évig működnek, de ez gyártótól és minőségtől függően eltérhet. A hatásfok idővel csökken, ezért a legtöbb gyártó a termékgarancia mellett teljesítménygaranciát is ad. Rendszeres ellenőrzéssel és karbantartással a napelem tovább és megbízhatóbban működik.

A monokristályos napelem egyetlen, tiszta szilíciumkristályból készül. A napelemtípusok közül ennek a legnagyobb a hatásfoka, mert az egységes kristályszerkezetben kevesebb a határfelület, ahol az elektronok elveszhetnek. Drágább, de kis tetőfelületen is több áramot termel.

A polikristályos napelem celláiban sok kisebb, eltérő irányú kristályszemcse van, nem egyetlen egységes kristály, mint a monokristályos napelemben. Ezért olcsóbb és könnyebb gyártani. A hatásfoka valamivel kisebb, de így is jól használható áramtermelésre.

A napelem teljesítménye az elhelyezéstől és a dőlésszögtől, a napsugárzás beesési szögétől, az időjárástól és a panelek tisztaságától függ. A legfontosabb az elhelyezés, mert ez dönti el, mennyi napfény éri a paneleket. A napszak és a nap állása befolyásolja, mennyi napenergia jut a panelekre. A felhőzet és az eső szintén csökkenti a termelést. A port és a szennyeződést rendszeresen el kell távolítani, mert rontják a hatásfokot.

Magyarországon a napelemek ideális dőlésszöge általában 30–35 fok, ez felel meg az átlagos napsugárzási szögnek. Megfelelő dőlésszögben a panel több napenergiát hasznosít, így többet termel. A helyi adottságokat is figyelembe kell venni, ezért a dőlésszöget érdemes szakemberrel beállíttatni.

A napelemek számára általában a déli tájolás a legjobb, mert innen kapják a legtöbb napfényt. Ha ez nem lehetséges, keleti vagy nyugati tájolással is jó termelés érhető el, csak valamivel kisebb hatásfokkal. A tájolást érdemes szakemberrel megtervezni, hogy a rendszer a lehető legtöbbet termelje.

A hálózatra kapcsolt napelemes rendszer a legelterjedtebb megoldás: a napelem az épület elektromos hálózatára csatlakozik, és amit nem használ fel, azt visszatáplálja a közcélú hálózatba. A betáplált áramot a szolgáltató megvásárolja, illetve az éves elszámolásban jóváírja. A felesleget azonban alacsony áron veszi át, ezért érdemes úgy méretezni a rendszert, hogy ne termeljen sok többletet. Ha a napelem éppen keveset termel, a hiányzó áramot a megszokott módon a szolgáltatótól vételezi.

A szigetüzemű napelemes rendszer nem csatlakozik az elektromos hálózathoz, ezért a felesleget nem tudja visszatáplálni, és szükség esetén sem tud áramot vételezni. A szükséges energiát a rendszernek magának kell megtermelnie és eltárolnia, ehhez általában nagy kapacitású akkumulátor kell. Az akkumulátor jelentősen megdrágítja a beruházást, ezért szigetüzemű rendszer akkor éri meg, ha teljesen függetlenedni szeretnél a hálózattól, vagy nincs lehetőséged rácsatlakozni.

Igen, a napelemes rendszer télen is működik, csak kevesebbet termel, mert rövidebbek a nappalok, és kevesebb a napsütés. Nem áll le, így a hideg hónapokban is csökkenti a háztartás áramfogyasztását a hálózatból.

A napelemes rendszer méretét az áramfogyasztás alapján kell meghatározni. Számít a ház fekvése, a tető adottságai és az árnyékoló tárgyak is, mert ezek befolyásolják a termelést. A pontos méretet egyedi tervezéssel érdemes meghatározni.

Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi házhoz általában 20–30 napelempanel kell, ez nagyjából 4–10 kW teljesítmény. A pontos darabszámot a ház energiafogyasztása, fekvése, tetőfelülete és a panelek hatásfoka határozza meg. Jól megtervezett rendszerrel a villanyszámla jelentősen csökkenthető, sőt az áramigény teljesen is fedezhető. Minden ház más, ezért a rendszert érdemes szakemberrel megterveztetni.

Igen, a jól megtervezett és szakszerűen telepített napelemes rendszer hosszú távon megéri: az ára gyakran néhány év alatt megtérül a kisebb villanyszámlán. A megtérüléshez megfelelő méretű és minőségű rendszer, szakszerű telepítés és rendszeres karbantartás kell.

Igen, a napelemes rendszer telepítéséhez helyi hatósági engedély és az áramszolgáltató jóváhagyása szükséges.

A napelem a napenergiát elektromos árammá, a napkollektor hővé alakítja. A napelem árama a háztartási gépeket, a világítást és más elektromos berendezéseket működteti. A napkollektor hőjét főként melegvíz-készítésre és fűtésre használják. Hogy melyik illik hozzád, az attól függ, mire szeretnéd használni a napenergiát.

Az elektromosautó-töltő az elektromos járművek (EV-k) akkumulátorának feltöltésére szolgáló eszköz. A töltő a konnektorhoz vagy egy töltőállomáshoz csatlakozik. A töltők teljesítménye eltérő, ezért különböző sebességgel töltik az autókat.

Elektromos autót háromféle helyen lehet tölteni: otthon, közösségi töltőn és nyilvános töltőállomáson. Az otthoni töltő a garázsban vagy a ház mellett van, és éjszaka vagy hosszabb állás alatt tölti fel az autót. Közösségi töltők üzletek, bevásárlóközpontok és munkahelyek parkolóiban vannak, rövidebb parkolás alatt is lehet rajtuk tölteni. A nyilvános töltőállomások közterületeken és autópályák mentén működnek, és hosszabb úton gyors töltést adnak.

Az elektromos autók töltőcsatlakozóinak fő típusai a Type 1, a Type 2, a CCS, a CHAdeMO és a Tesla Supercharger.

• Type 1 (J1772): Észak-Amerikában és Japánban elterjedt, hagyományos csatlakozó lassú töltéshez.
• Type 2 (IEC 62196): Európában ez a legelterjedtebb, közösségi és otthoni töltőkön egyaránt. Lassú és gyorsabb töltésre is alkalmas.
• CCS (Combined Charging System): kombinált csatlakozó, amelyben a Type 2 aljzat a lassú töltést, a kiegészítő érintkezők a gyorstöltést szolgálják. Európában és Észak-Amerikában használják.
• CHAdeMO: japán fejlesztésű csatlakozó, főként gyorstöltő állomásokon. Európában is elérhető.
• Tesla Supercharger: kizárólag a Tesla használja, a Tesla járművek gyorstöltésére.

Az AC autótöltő váltakozó árammal (AC) tölti az elektromos jármű akkumulátorát, általában 3,7 és 22 kW közötti teljesítménnyel. Otthon és közösségi töltőpontokon találkozhatsz vele, és a legtöbb elektromos autó mindennapi töltési igényét kielégíti. Lassabban tölt, mint a DC gyorstöltő. Általában Type 2 (IEC 62196) csatlakozója van, ez Európában a legelterjedtebb. Leggyakrabban otthon használják, de közösségi parkolókban, irodaházaknál és üzleteknél is gyakori. Gyorstöltésre általában nem alkalmas, inkább hosszabb állásra való: éjszakai töltésre otthon vagy napközbeni töltésre a munkahelyen.

A DC autótöltő egyenárammal (DC) tölti az elektromos jármű akkumulátorát, nagyobb teljesítménnyel és gyorsabban, mint az AC töltő. Jellemzően közösségi töltőpontokon, autópályák mentén, nagyobb parkolókban és bevásárlóközpontoknál találhatók. Hatékonyabb, mert az energiát közvetlenül a jármű akkumulátorába juttatja. Ezért gyorsabb és kényelmesebb, főleg hosszabb úton vagy ha sietni kell. A DC töltők csatlakozója attól függ, hogy az adott régióban vagy töltőhálózatban melyik szabványt használják.

A gyakori (DC) gyorstöltés csak kis mértékben rontja az akkumulátor állapotát: átlagosan körülbelül 0,1 százalékkal növeli az akkumulátor degradációját. Az akkumulátor kímélésében a hőmérséklet a legfontosabb, mert a lítiumion- (Li-ion) akkumulátorok érzékenyek a magas hőmérsékletre. A legtöbb modern elektromos autóban beépített hőmérséklet-szabályozás védi az akkumulátort, gyorstöltés közben is.

Az elektromos autó töltési ideje az akkumulátor méretétől, az autó legnagyobb töltési teljesítményétől és a töltőállomás legnagyobb teljesítményétől függ. A táblázat megmutatja, nagyjából hány kilométer hatótávot ad egy óra töltés a töltő teljesítménye szerint.

Egy óra töltés alatt nyert hatótáv (km)

Az elektromos autók töltésének több mint 80%-a otthon történik. Ez részben azért van így, mert korábban kevés nyilvános töltő volt. Ahogy egyre több töltő épül lakókörnyékeken és munkahelyeken, ez az arány valószínűleg változni fog. Sok autós azonban várhatóan továbbra is otthon tölt, mert kényelmesebb, jobban kézben tartható, és olcsóbb.

Az otthoni autótöltés kényelmes, rugalmas, olcsóbb, és megújuló energiával is működhet. Saját garázsodban vagy parkolóhelyeden töltöd az autót, így nem kell nyilvános töltőt keresned és várnod. A töltés idejét és sebességét te állítod be. Általában olcsóbb is, különösen, ha az olcsóbb éjszakai áramot használod. Napelemmel kiegészítve megújuló energiával töltheted az autót, ami a környezetet is kíméli.

A közösségi és nyilvános autótöltés könnyen elérhető, rugalmas, a nyilvános gyorstöltők pedig gyorsan töltenek. Otthonodtól távol is tölthetsz, például a munkahelyeden vagy a bevásárlóközpontban. Hosszabb útra indulva vagy otthoni töltő nélkül is feltöltheted az autót. A nyilvános gyorstöltők különösen hosszú úton és sürgős töltésnél hasznosak. Sok üzemeltető megújuló forrásból származó áramot ad, ami a környezetet is kíméli. A sok töltőpont az elektromos közlekedés terjedését is segíti.

Az otthoni autótöltők elsősorban töltési sebességben, csatlakozótípusban, funkciókban és telepítési követelményekben különböznek. Többféle teljesítményű töltő kapható, eltérő csatlakozóval és extra funkciókkal. A választást az autó műszaki adataihoz és a saját igényeidhez érdemes igazítani: számít a töltési sebesség, a kompatibilitás, a kényelem és a telepítés feltételei.

Az autótöltőt általában a ház falára, a beálló mellé vagy a garázsba szerelik, mert a töltők időjárásállók. A legtöbb töltőkábel 5–10 méter hosszú, ezért a helyét ahhoz igazítsd, hol parkolsz a leggyakrabban.